Mikor póló emblémázás előtt állunk, felvetődik a kérdés, melyik módszer lehet számunkra a legideálisabb. A hímzés és a szitanyomás a két legnépszerűbb választási lehetőség. Mindkét opció igazán minőségi végeredményt produkál, viszont azt is figyelembe kell venni, mindkettőnek meg van a maga előnye és hátránya.

A hímzés például sokszor tartósabb megoldás lehet, mely professzionális kinézetet biztosít, akár a munkahelyi ruha, vagy egyéb ruházat esetén. A szitanyomás viszont egy költséghatékonyabb választási lehetőség, amely nagyobb darabszámok esetén jobb döntés lehet.



Mielőtt meghoznánk a végleges döntést, melyikfajta emblémázás mellett tegyük le a voksunkat, gondoljunk végig néhány szempontot, melyek segíthetnek nekünk tisztábban látni:
 

Mekkora a költségvetés?

Az egyik legnagyobb befolyással bíró tényező, maga a költségvetés, mekkora kerettel rendelkezünk, amelyet az emblémázásra tudunk fordítani. Ezt figyelembe kell vennünk, hiszen a személyre szabott termékek általában többe kerülnek, mintha egy teljesen kész terméket vásárolnánk meg a boltban. Természetesen, nem szeretnénk túllépni a keretet, és túlköltekezni.

Fontos arra is számítani, hogy nem lesz mindig valamelyik opció anyagilag kedvezőbb, hiszen ez is több mindentől függ. Például, mennyire bonyolult a grafika, hány színből áll, mekkora méretben kell emblémázni, milyen a póló anyagának minősége.

Szitanyomásnál a színek száma egy lényeges tényező, hiszen minden egyes szín újabb kiadást jelent, ráadásul túl sok szín használata nem is megvalósítható. A hímzésnél inkább a grafika bonyolultsága számít, de a színek nem jelentek túlzott többlet költséget, hiszen a hímző programnál nem ez a mérvadó.



Hímzésnél akár 10 szín is lehet, anélkül, hogy túlzottan megugrana az ára. Viszont a nagyobb logók esetében a szitanyomás lehet az olcsóbb választás, ráadásul a nagyobb darabszám is csökkentheti a kiadásokat.
 

Mennyire tartós?

Ez is egy fontos tényező, hiszen nem mindegy számunkra, hogy meddig őrzi meg az emblémázott ruha a minőségét. A hímzés tartósság szempontjából gyakran jobb választás, hiszen a szövetbe hímzett minta általában sokkal több ideig tart, mintha csak a felületére lenne nyomtatva.

Szitanyomásnál az idő múlásával a minta megrepedezhet és fakulhat. Ez leginkább akkor fordul elő, amikor nem megfelelően ápolják a ruhát.  A hímzés ezzel ellentétben, tartósabb, kevésbé halványul el, vagy sérül meg a minta. Egy jó minőségű hímzés akár hosszú éveken át is kitarthat.

A szitanyomtatott ruházaton a minta, ha nem megfelelő hőfokon mossuk a mosógépben, akkor hamar tönkremehet. Ez a hímzett grafikára nem jellemző, bár történhet olyan, hogy az öltés megsérül, vagy beakad valamibe, ami a cérnát felsérti.



A hímzés nemcsak, hogy tartósabb, de minőségi megjelenést is nyújt, hiszen 3D-ben van a pólón, a szitanyomtatással szemben, ami lapos. Egy szép színű cérnával ráadásul igazán attraktív lesz, mely elegáns megjelenést kölcsönöz.
 

Mikor melyiket érdemes alkalmazni?

Nem csak a költségvetést, és a tartósságot kell végi gondolnunk, hanem azt is, mikor melyik a legmegfelelőbb választás. Ez függ a ruha típusától, és a minőségétől is. A hímzés például jobb opció a nehezebb ruhadaraboknál. A vékonyabb és gyengébb minőségű ruházat az anyag hímzésekor megrándulhat. Az egyenruháknál is a hímzés lehet a jó választás, hiszen ezeket hosszú ideig hordják, és a hímzett minta sokkal tartósabb.

Ha nagyobb logóra van szükség a póló hátoldalánál, akkor már a szitanyomás lesz a jó választás. A vékonyabb, gyengébb anyagoknál is ezt érdemes inkább alkalmazni, mert ettől nem fog az anyag húzódni, mint a hímzésnél. Pólóknál, pulóvereknél, és nagyobb grafikák esetében is a szitanyomás a legmegfelelőbb megoldás.

A hímzés például kabátoknál, de jobb minőségű pólóknál, felsőruháknál, és sapkáknál is kiváló megoldás, ha azt szeretnénk, hogy a logó tartósabb és kifinomultabb megjelenést tükrözzön.


 

Néhány érdekesség a hímzésről:

 

• Egy régészeti feltárás során hímzéssel díszített ruhadarabokat találat, melyek valószínűleg Kr.e. 30.000-ben készültek.

 

• Az ősi Kínában a Zhou-dinasztia idején mozaikokat hímeztek gyöngyökből, kövekből és selyemszálakból.

 

• A világ legnagyobb hímzése a híres Bayeux kárpit. 50 centiméter magas és 230 méter hosszú.

 

• 1828-ban Josue Heilmann készítette el az első kézműves hímzőgépet.

 

• Kb. 30 évvel ezelőtt készült az első szoftver, ami lehetővé tette a hímzés digitalizálását.

 

Néhány érdekesség a szitanyomásról:

 

• A szitanyomás több ezer évre vezethető vissza. A kínai Song-dinasztia idején találták fel.

 

• Igazán sokrétű, szinte bármilyen anyagra lehet nyomtatni. Elsőként selyemre használták, de akár fára, papírra, üveg, kerámiára is lehet alkalmazni.

 

• A szitanyomás szerigráfia néven is ismert.

 

• Még a filmtörténetben is jelentős szerepe van. Az első promóciós szitanyomás egy ing volt, amely az Óz a nagy varázsló reklámozására készült.

Láthattuk a hímzésnek és a szitanyomásnak egyaránt megvannak a maguk előnyei és hátrányai, de ha figyelembe vesszük a felsorolt tényezőket, akkor az segíteni fog abban, hogy melyik a legjobb választás a mi esetünkben.